Te nem vagy itt velem,
Pedig annyira,annyira
Kellenél nekem Talán nem is sejted mennyire
megváltozott minden.
Más szemmel látom a világot, És ezt Neked
köszönhetem.
Oh drága magány,
az egyetlen társam,
kivel már az életet,
oly sokszor megpróbáltam,
s mindig ugyanaz ,
csalódások sora,mindig nézz előre,
de vissza soha....
Örökké szoríts,örökké fájjon,
örökké lássalak, ne érjél máshoz,
örökkön örökké,érezzem hatalmad,
Elveszteni nem akarlak.
Néha jobb, ha hajad eltakarja a fél szemed,
és csak a fél világot látod.
Akkor csak a világ szép oldalalát látod,nem látod azt a sok baromságot és rondaságot amiből a másik fele áll.
De egyszer fésüld a másik jobb oldalára a hajad,
és lásd a rosszat is!!
Ne a haláltól félj,
inkább a fájdalomtól,
abba belefulladsz és szenvedsz,
a halál gyors és egyszerű.
Az az igazi barát,
aki elfogadja a multad,
hisz a jövödben,és él a jeleneddel.
Ne itéld el a DOHÁNYOSOKAT,
ők is emberek,csak nem olyan sokáig.