Gyermekéveinknek oly hamar vége szakad,
Fiatalságunk az idővel együtt gyorsan elszalad.
Oly hamar felnövünk, s nézünk csak bután,
Az idő egyre távolodó vonata után.
Itt állunk felnőtt fejjel, de nem értjük hogyan,
Kérdezgetjük magunktól: az élet mért ilyen, mért nem olyan?
Vissza szeretnénk menni, újra gyerekek akarunk lenni,
A szülőktől kapott zsebpénzből cukrot akarunk venni.
De nem lehet... Már felnőttek vagyunk,
Minden múló pillanatot magunk mögött hagyunk...