Dolgok úgy szakadnak félbe,mint az élet
Lehetett nagyszerű,de még sincs ráadás
Nem kell felelned senkinek a véletlen könnyekért
Gondolkodtam, mit is adhatnék neked.
Amit csak én adhatok, amiről te is tudod,
hogy igazán én vagyok.
Kell még, csak ezt érzem; nem félek, ez másról szól; kell még, csak másképpen; mint régen, egész más mint volt.
Elmehetsz holnap, majd helyetted jönnek mások!
Még egyszer nem tehetsz tönkre, már nem kérem többször, hogy ne zavarj össze!
Most nem tudni még merre menjek
Csak azt, hogy Veled, mennék Veled.
A sose volt nyár, mindig másokat vár és máshová száll.
A mesékben harcol értem a hercegem, de te csak játszottál, én elhittem neked..
Kőből van a szíved, nagyot tévedtem mikor elhittem hogy te lehetsz a végzetem. Nem te vagy már az aki nekem kell
Mit jelent az a szó szerelem
Könny és bánat a két szemeden
Mit jelent, mit jelent az a szó szerelem
Azt, hogy én őt nagyon szeretem!
Menj,ha úgy érzed,maradj itt ha vissza jönnél..
Tarts meg emlékként,én már régen felejtek
tarts meg emlékként..
mindig van remény a bátrakba
rajtad múlik hogy mi lesz holnap
csak bízzál magadban,tudd hogy hol vagy
Miért kellett másképpen,miért van, hogy mást érzek mint te, nekem egész másról szól, még mindig kívánlak, csak tudd én itt várlak örökre és minden rólad szól.
De hiába vérzek el, hiába, vagyok vele őszinte,
Hiába sírok esténként, hiába, ő szinte
Rám se néz, nevet rajtam, nekem ez fáj
Volt, hogy aranyos kisgyerekként, öt-hat évesen,
Játszottam a gondolattal, milyen lesz, ha majd fényesen
Felnövök és élek boldogan, mint azt a mesékben láttam
Gyerekként nem így láttam, mert a szemem eltakartam.
Szeretnék látni, de nem tudok, mert ami volt, az már elmúlt
Hiába szeretnék várni, egyszer a vonat úgyis elmegy,
Várhatsz, hogy egyszer kitárjam a lelkem végre érted
Az élet nem egy játék mert nincsen hozzá leírás
Ez egy mese, ahol én vagyok a jó a rossz
Te meg csak hallgasd és szórakozz
Mindegy bárhova lépsz,
soha vissza ne nézz
Ha az élet már
mindent megtagad,
Te légy csak mindig önmagad!