"Ha sírsz, nincs ki lássa könnyeid,
Ha szíved fáj, nincs ki észrevegye fájdalmad,
Ha boldog vagy, nincs ki lássa mosolyod,
De próbálj meg csak egyszer fingani!
__________
Ha eltűnnek a pasik, az ágyjelenet után,
Hogy miért történik veled, te csak csodálkozol bután,
Főzni azt nem tudsz, és nem akarsz gyereket,
Egy liter tejért, mi meg nem tartunk tehenet,
__________
Reggel nem eszem, mert hiányzol,
délben nem eszem mert hiányzol,
esze nem eszem, mert hiányzol,
éjjel nem alszom mert éhes vagyok!
__________
Forgalmas a budink,
Mert romlott a puding.
Karom erős, szívem bátor.
Szülőhelyem: inkubátor!
Megszületett, virágzott,
eltemették, kimászott.
Voltam, mert lettem,
untam hát mentem.
Úgy váglak téged homlokon,
hogy átrepülsz a dombokon.
Gondolnám ősz van, a hulló levelekről,
Pedig csak a postás esett le az emeletről.
Ütlek borulsz, rúglak feksző,
velem többet nem köteksző.
___________
Vén fiú sóhaja:
Fogatlan ínyemmel, harapom kebledet, reszkető kezemmel, markolom seggedet. Lankadó pöcsömmel bökdösöm pinádat, lennék csak fiatal hülyére kurnálak! xD
__________
Zöld a szemed barna a hajad
pöcsöd mint a hangya farka
eszed semmi fejed torz
szagod mint a döglött borz
és hogy az a vers ne legyen hiába
nagy lófaszt a picsádba.
__________
Modern kislány vagyok nagy hibákkal teli
A foglalkozásom nem háztartásbeli.
Főzni nem tudok a mosáshoz nem értek
A házimunkához kedvet nem érzek.
Ám egyet büszkén be merek vallani
Sok mindent nem tudok, de van ám valami
Amit oly pompásan értek
Mint kevés asszony ezen a vidéken.
Mert tudom azt bármiféle pózban
Gyors és lassú tempóban.
Tudom oldalt fekve, láb fekve és háton
Ahogy jónak látom.
Tudásom e téren több mint tökéletes
S hogy hason is tudom az csak természetes.
Jó korán elkezdtem gyakorolni ezt én
Mivel tanítóm egy fiatal legény.
Fiatal volt mégis jól megtanított ő
S nem voltam e téren tudatlan nő.
Bevallom először borsódzott a hátam
Mikor a fiú nagy rúdját megláttam.
Eleinte azt hittem leszakad az ég is
Lihegtem kapkodtam de csináltam mégis.
Idővel rájöttem mi ennek a titka
S feltárult előttem mindennek a nyitja.
Később már oly rutint szereztem
Hogy tudásommal pénzt is kereshettem.
Csináltam reggeltől korán felkelve
Mert ilyenkor jön meg minden ifjú kedve.
És nagyon boldogan vidáman műveltem
Még estefelé is mikor a nap lement.
Hull rólam a ruha mint fazékról a zománc
És testem olyan lesz mint a fénylő topán.
Van aki gumisapkát húz a fejére
Ám ez a gyönyört csökkenti felére.
Ez az én gyengém ezt kell elhallgatnom
Én a nedvességet érezni akarom.
De hát mit nevettek nem kell ezt megszólni
Nem kell mindjárt rosszra gondolni.
Nincsen abba semmi amit elbeszéltem
Ha hiszitek ha nem az úszásról beszéltem
____________
Arcom kerek, szemem ragyog,
Ha keresnek, szarni vagyok!
____________
Egy napon, mikor Micimackónak száraz torka beszakadt,
Eszébe jutott, hogy inni kéne valami nagyon károsat.
Elment tehát Malackához, mert jobban csúszik párban,
De a részeg disznó a földön feküdt, arccal a hányásában.
Így hát elindult a kocsma felé, miközben sűrűn szomjazott.
Arra gondolt, milyen rég volt, mikor legutóbb berúgott.
Eltelt azóta két nap is, de könnyen lehet, hogy három,
S ez borzasztóbb volt számára, mint a legszörnyűbb rémálom.
Minél inkább berúgok, annál inkább szédülök.
Minél inkább szédülök, annál inkább berúgok.
Folyik a sör és habzik, Micimackó ázik,
Folyik a sör és habzik, nagyokat rókázik.
____________
Fizikus családi kör:
Este van, este van, erők nyugalomba.
Ferdén van sávozva az eperfa lombja.
Zúg az éji bogár, sebessége V0,
F erő hat rá, azután elnémul.
Nyomatéka lészen valamennyi rögnek,
M tömegű békák szanaszét görögnek.
Udvaron egy tehén szaggatottan látszik,
Dugattyú, szivattyú meleg tejben ázik.
Jön egy futó macska és hármasba kapcsol,
De oly hirtelen fékez, hogy majd' elpatkol.
Az ajtóban hasal egy kiszolgált kutya,
Lábát a harmadik képsíkon átnyújtja.
Benn a technikusné megszűri a tejet,
deformált fiának enged inni egyet.
Körül az apróság Heron-labda mellett,
Csúszó- és gördülő csapágyakat kerget.
Dudálás hallatszik, megjött már a gazda,
Ne kapjon defektet a hátsó gumija!
A gazdán kék overálruha fekszik,
Statikus terhelés nyomja szegény lelkit.
Homlokát megtörli porlepte ingével,
Egész nap szántott a jó német ekével.
Kétütemű pipáját zsebéből kihúzza,
Egy ütemben rágyújt, a másikban megszívja.
Térül-fordul ám a jó háziasszony,
Illő, hogy urának nyersanyagot hozzon.
Gépszalagon hozza az egyszerű ételt,
Jól kiszámították a kerékáttételt!
De vajon ki csenget? Nézz ki fiam, Sára!
A csengő zsinórját rezgőmozgás rázza.
Egy vándor van odakint, ki is dobná Sára,
Ám a vendég bejön, s jó estét kívánna.
De már menne is a szegény,
Csak nem hat rá az erő,
Működik a gazda, mint kétkarú emelő.
Kiveszi a vándort tulajdon székéből,
S gyorsulást ad a szoba közepéről.
A vándor először forgómozgást végez,
Aztán megjátszik egy TU-154-est.
____________
Az élet csak egy film; olyan mint a Dallas,
S benne néha Te is kudarcokat vallasz.
A lányokat folyton lakásodra hordod,
hogy megmutasd nekik csodás fúrótornyod.
Próbafúrást végzel, nem egyet nem százat,
s persze aztán végül tátod majd a szádat,
amikor először olajkutad sztrájkol,
s neked csak ennyi tör elő majd a szádból:
kedvesem ma inkább aludj másik ágyban,
úgy érzem ezúttal olaj helyett gáz van!
____________